Sziasztok!
Több idő telt el az óta, hogy nem jelentkeztem, mint szerettem volna, ugyanakkor mostanság kicsit lazábbak a napok, nem annyira feszített a tempó, mint szokott lenni, de azért csak-csak történnek mostanság is dolgok.
Az elmúlt napokban sikerült végre eljutnom ahhoz az emberhez aki az 50-es évektől a 1980-ig volt a túrkevei TSZ elnöke. Sok érdekességet mondott! Főként a gyümölcsösök érdekeltek. Amióta Túrkevén élek sok kérdés megfogalmazódott bennem amire senki nem tudott választ adni és reménykedtem, hogy Pista bácsi fog tudni válaszolni. Ilyen kérdés volt pl., hogy miért van az, hogy akármelyik kertbe megyek a Kevi határban mindenfelé szinte kizárólag szilvát lehet találni. Ezt valljuk be eléggé egy oldalú dolog és nem akartam elhinni, hogy csak ez az egy gyümölcs képes megmaradni ezen a vidéken. Erre kiderült, hogy mikor ő idekerült, már akkor is szinte csak szilva volt errefelé (a legjobb példa erre, hogy a pálinkának nincs jelzője - legalábbis nemrég még nem volt - a pálinka az szilvából készül). Azért kiderült, hogy a TSZ telepített errefelé almát is ami egész jól megél errefelé, de hoztak ide meggyet és egyebeket is. Szóval úgy tűnik, hogy az emberek döntöttek úgy, hogy nem kell nekik nagyon más gyümölcs.
Ez a kérdés azért volt fontos számomra, merthogy a portáinkon nagyrészt szilvafák vannak. Ami nem rossz, de amikor már sok száz szilvafád van (most belegondolva fogalmam sincs mennyi fánk van) jönnek a gondok. Mit csinálsz annyi szilvával, hogy szedsz össze annyi szilvát, mikor nagyjából egyszerre érik és a legfontosabb a termékeid jelentős része nem szilvából készül. És ez probléma!
A lényeg, hogy vannak a területeinken egyéb gyümölcsfák is, de aránytalanul kisebb létszámban. Szóval a cél az lenne, hogy a kipusztult fák helyére és azokra a portákra amiket mostanság telepítünk be milyen fát ültessünk ami jó eséllyel meg is tud élni errefelé. Ezért kellett megkeresnem azt az embert, aki még talán tudott válaszolni a kérdéseimre. Nem mondom, hogy nem maradtak homályos foltok, de azért azt legalább megtudtam, hogy almát, meggyet nyugodtan lehet ültetni, úgyhogy jöhetnek a vadalanyok, aztán majd oltunk szemzünk rá! Pár év és már teremni is fognak :)
Mindenesetre a mai nap (is) egész jól alakult. Hazajöttem a Nimfeától és hirtelen felindulásból kitaláltam, hogy elindulok kirándulni a pusztában. Miután senkit nem tudtam magammal rángatni elindultam egyedül.Szerintem kb. 8-10 km-et mehettem jó sáros terepen, de legalább ki lett próbálva az új bakancs. Nagyon jól bírta, le a kalappal előtte! Az olvadások után rengeteg víz van az erdőkben, földeken, kertekben. Sok helyen bokáig érő vízben kellett mászkálni:) Határozottan jól éreztem magam! Valójában az volt az eszemben, hogy szedek egy kis téli fülőkét, de sajnos nem sikerült találni :( Mindegy, mostmár a fagyasztóból kell kivenni az eddig elraktározott tartalékból. Nem mellékesen hazafelé a főtéren mit látok a fűben? Hát persze, hogy fülőkét. Sajnos kevés lett volna az ebédhez, így ott hagytam.
Mire hazaértem, hamarosan érkezett egy vendége aki bio homoktövissel foglalkozik. Sajnos nem találok netes oldalt, ahol fent lennének a termékei, pedig érdemes lenne bemutatni, hogy mit is csinálnak. Az ízeket sajnos itt nem tudom közvetítenni, de tényleg nagyon finom dolgokat állítanak elő. Bár biztosan sokan kóstoltátok már. A beszélgetésünk annyira elhúzódott, hogy egy fontosnak ígérkező dolgot lekéstem, de annyi baj legyen, majd bepótoljuk valahogy.
A legnagyobb gondom az, hogy valahogy nagyon korán ér véget a nap. Mindig délután, este kezdtem el éledni, de mire kezdek felébredni rendesen, addigra megint sötét van kint, így a kinti munka megint elmarad. Nyugtat az a tudat, hogy úgyis áll í víz mindenhol. Pedig hamarosan le kell kerítenünk egy kisebb területet kiskernek, jó lenne kint is ténykedni a gyümölcsösökben is, bár a múlthét végén az egyik portán lerendeztük a kivágott csipkét, így már kezd egészen jól kinézni a porta. Ha még egy napra kijutok van esély, hogy a nyáron termő besztercei szilvát össze is fogjuk tudni szedni.
Időközben sikerült szereznünk mégegy portát. Nem nagy (740 m2), ugyanakkor az egyik portánkkal szomszédos, így kezd használható lenni a terület. Az ami igazán jó hír, hogy sok birsalma van rajta, ami egy igazán sokrétű és hasznos gyümölcs. A másik, hogy van rajta egy igazán csinos rózsaszilva fa (errefelé legalábbis így hívják). Nem tudom ki ismeri, ki nem ezt a fajtát, mindenesetre egy kis történet a fajtához ami a nagyobbik fiammal esett meg 2 éve.
Kint voltunk szilvát szedni és ő előre kijelentette, hogy nem szereti a szilvát. Aztán megkóstolta a rózsaszilvát és azóta ez a kedvenc gyümölcse. Általában annyira telezabálja magát, hogy már fáj a hasa (és persze egyből nem tud szilvátszedni :)).
Szóval tényleg finom szilvafajta.Így mostmár lesz annyi fánk ebből a fajtából is, hogy el lehet gondolkozni azon, hogy az idei termésből már készítünk valami finomságot is.
Búcsúzóul néhány kép a téli pusztáról:


Egy pár kép egy taplóról



Csak ekkora víz van az ártéri ligeterdőben
Üdv: Béla és Heni