Sziasztok!

  Szász Henrietta vagyok, üdvözöllek a blogunkon. Erre a blogra a férjem és én is fogunk bejegyzést írni.

A férjem említette már, hogy ő természervédelmi mérnök hallagtó, én pedig védőnő vagyok és van két gyermekünk.

Az alapok, amelyek immár 6 éve folyamamtosan rakódnak, kezdenek tisztázódni, körvonalazódni. Talán már tudjuk, mit is szeretnénk kihozni belőle. Ahogy én látom a világot mostanában, "csak" egy mondat fogalmazódik meg bennem. Valahogy önállóvá, valamilyen szinten önellátóvá kell tudni válni. A földek, gyümölcsösök beszerzése, azok gondozása, a termés begyűjtése, feldolgozása mind szép feladat, de bizony időigényes és sokszor /munka után/ fárasztó is. De, ha a cél lebeg a szemünk előtt, könnyebb lesz a munka. Bizony a gyerekek is be vannak vonva egy-egy munkafolyamatba, nem lehet elég korán a szorgalomra, egymás segítésére /hisz egy család vagyunk/ nevelni őket.

A gyümölcsökön, gyógynövényeken kívül, nem is olyan régen állatokkal is foglalkoztunk. Kecskéink voltak, sajtot, túrót készítettünk, a gyerekek és én is is nagyon " tejesek"vagyunk. Viszont tejcukor allergiás lettem, így ismét szükség lesz 1-2 kecskére, aminek  a tejét minden gond nélkül fogyaszthatom majd.  Mivel baromfik jelenleg is vannak, és tojással bőven el vagyunk látva, hogyha lesz kecsketej...madártejet és sok más finomságot ismét készíthetek majd. Kecsketejből készítettünk szappant is, amit nagyon szeretünk használni, /pedig én eredetileg nagy tusfürdőhasználó voltam/. 

Reméljük sokan látogatjátok majd ezt a blogot, várjuk kérdéseiteket, hozzászólásaitokat.

Üdv: Heni