Sziasztok!

Már régóta tervezem, hogy írni kellene a blogra, de nem volt hozzá hangulatom. Szükség volt egy kis pihenésre :)

December 21-ével véget ért a Mikulásgyár. Kicsit felemás érzéssel zártunk. Jobbra számoltunk eredetileg, ugyanakkor még így is kijöttünk úgy, hogy nem mondhatjuk azt, hogy nem érte meg elindulni. Főként azzal, hogy sok új ismeretséget, forgalmazót találtunk (vagy inkább ők találtak minket) a vásáron.

Hazaérve 2 napot töltöttem Túrkevén, majd indultunk Miskolcra a szülőkhöz és már csak 2015-ben értünk haza.

Ennyit az eltelt időről, most pedig egy kis összefoglaló a 2014-es évről. Ezt persze nemcsak azért, hogy Ti lássátok, hogy mire is haladtunk, hanem nekünk sem árt, ha átlátjuk az elmúlt évünket, hiszen így mutatkozik meg, volt -e értelme a munkánknak.

Most, hogy elkezdtem írni ezt a bejegyzést, rájöttem, hogy nem is olyan egyszerű a dolog. Mindig azt szoktam mondani (mostanság), hogy olyan gyorsan elment ez az év. Most volt január és már megint itt van, ami igaz, de úgy hiszem azért ment ennyire gyorsan el 2014, mert annyi mindent kellett csinálnunk, annyi elfoglaltságunk volt, hogy nem volt idő foglalkozni csak azzal ami feltétlenül muszáj volt. Így pedig repül az idő.

Az első pont azt hiszem az volt, hogy január végével leszámoltam a munkahelyemről, akikkel azóta is tartom a kapcsolatot. Sajnos sokszor kevesebb időm jut rájuk, mint amit megérdemelnének :(

A február már a munkaügyis pályázatunk előkészítésével telt. Emlékszem mennyire izgultam összejön -e, márcsak azért is mert Jász-Nagykun-Szolnok megyében összesen 20 embernek adtak támogatást (vagy legalábbis ennyinek tervezték). Ezt pedig elég kevésnek ítéltem, azt hittem, hogy kb. 2-3 hét alatt el fog fogyni a teljes összeg, ehelyett tán még most is van benne.

Mindenesetre sikerült megnyerni, ami nagy előrelépést jelentett. Az év eleje kb. májusig a pályázattal telt el. Sajnos sokáig tartott amíg alá tudtuk írni a szerződést (május közepe, vége), de addig is elkezdtük a munkákat, bár csak finoman. Álljon itt pár kép az előzményekről, majd az eredményekről. Próbáok olyanokat beletenni amit még talán nem láttatok.

Ez lett kívülről, bár még van mit csinálni rajta, de lassan alakul:)

 És ilyen belülről, bár ez is messze van a teljesen késztől!

  Szóval ez tartott  szeptember végéig. Nem tűnik olyan nagyon sok munkának, de mentségemre legyen mondva vízet, szennyvízet kellett bevezetni, teljes villanyszerelést kapott az üzem és jórészt a lakás is. Ami eredeti ablak, ajtó volt be lett falazva, és mind helyett újat kellett nyitni. A munkák nagy részét szerencsére már én is elfelejtettem :) Mindenesetre megtanultam vakolni, de válykot készíteni és felhordani a falra is (régi tervem volt, hogy ezt meg kell tanulni, már csak a nádtetőkészítés van hátra:))

Menet közben azért volt néhány pályázat ami befejezéséhez közeledett, szóval ezekkel is foglalkoztunk.

2014 márciusában bejegyzésre került a Giligán Természetvédelmi és Hagyományőrző Egyesület is, melynek én lettem az elnöke és szerencsére nagyon sok magasan képzett tagja van a legkülönbözőbb területekről. Az egyesület azóta is végzi a munkáját. Lassan közeledik a II. Kevi Magbörze megszervezése is. Ezenkívül a HUMUSZ egyik programjában is részt veszünk, ami fontos tevékenység az egyesületünk életében, de közben sok helyen jártunk, ahol a hagyományos termeléssel kapcsolatban érdeklődhettünk, valamint a tájfajtákról szerzett ismereteink is bővültek és elkezdtük betelepíteni az üres portáinkat is vadalanyokkal.

Elkészült a Befőzde logója, címkéje, roll-upja is, ami nagy segítségünkre volt az értékesítésnél. Bővebben itt: http://befozde.blog.hu/2014/09/03/az_uj_kinezetunk

A Befőzde szeptemberben jelent meg először vásáron, és bevallom eléggé nehezen vettük rá magunkat. Valahogy egyikünk sem érezte azt, hogy erre a feladatra megfelelőek leszünk, pedig alapjában úgy hiszem hogy megálltuk a helyünket. Ettől függetlenül nem nagy kedvencünk ez a munka, sokkal inkább csinálnánk más dolgokat, pl.: kertekben kint lenni, előállítani termékekeket, a határt járni. Mindenesetre erre is szükség van, kiváltani nem tudjuk és nem is nagyon akarjuk. Úgysem tudja senki más úgy csinálni, mint ahogy mi gondoljuk.

Mindenesetre a SzeptemberFeszt bizonyította, hogy van értelme annak amit csinálunk. Ezután pedig egyre több rendezvényen tudtunk megjelenni. Egyrészt kerestük a vásárokat, másrészt sokszor kaptunk meghívást is rendezvényekre.

Rendszeresen megjelenünk Budapest Első Esti Piacán, de a Mikulásgyáron, a Kreatív Látványműhely rendezvényein is jelen vagyunk.

Budapesten több Bio-boltban is értékesítik a termékeinket, bár ezek kissé nehézkesek elsősorban a vevőkör miatt. Sokan keresik a cukor nélkül készült terméket és nem bírtam rávenni magam, hogy édesítőszereket alkalmazzak a termékeinknél. Mindenesetre várható hamarosan, hogy pár féle készülni fog cukormentesen.

A decemberi hónapban megjelentünk a Stelázsiban, a rákoskeresztúri régi piacon, de egy Berceli székhelyű alapítvány Kft-jének is megtetszettek a termékeink.

Ami érdekesség volt számunkra, hogy a Mikulásgyárból való hazaérkezésünk után nem egész 500 kedvelésünk volt a facebookon, ami karácsony után rohamosan emelkedni kezdett. Mai napon 673 Like-unk van. Úgy látjuk, sokan kapták meg a karácsonyi ajándékokat :)

Röviden 2015-ről:

Májusig egy kényelmesebb időszak következik, bár így legalább fogunk tudni foglalkozni a kertekkel is. Mindenesetre szeretnénk ezen időszak alatt bővíteni a budapesti elérhetőségeinket. 

Januáról, ha minden jól alakul a Veddvelem kupponoldalon is rendzseresen jelen leszünk a termékeinkkel.

Hamarosan indulnak a böllérfesztiválok is, ezeken szintén szeretnénk megjelenni.

Erőteljesen gondolkodunk a fizikai (területi) korlátaink kiterjesztésén. Valószínűleg létrehozzuk a miskolci vagy vattai központú Befőzde II.-t (az elnevezés még változni fog - terv). Ennek oka, hogy alapjában véve Miskolciak vagyunk, így ott van jelentősebb ismerettség. Az sem utolsó érv, hogy Miskolcon és környékén van cca 1 hektár gyümölcsösünk/területünk, és így ki tudnánk ezeket is használni. Mindenesetre ez még a jövő zenéje (bár remélem nem túl távoli jövőé). Miskolcon amúgy is van egy rendhagyó tervünk, amihez partnereket is találtunk, de erről majd később.

Erősíteni fogjuk az eddig többé-kevésbé elhanyagolt aszalványokat, valamint a szárított fűszer és vadnövényeket is. Úgy látjuk igény lenne rájuk, így jövőre már ezek is a pultjainkon lesznek.

A jövő év tervje az is, hogy megvalósítsam régi vágyamat, és ültessünk végre pár hektár erdőt!

Azt hiszem hirtelen ennyi a tervekről, remélem a jövőben is sokan kiséritek figyelemmel a tevékenységünket.

Üdv: Béla és Heni